20 érdekesség, amit nem tudtál a szanszkrit nyelvről

  1. A hét bölcs és a Göncölszekér hét csillaga

    A hét bölcs és a Göncölszekér hét csillaga

    Az istenek nyelve
    Az ősi indiaiak – talán még nem is a mai India területén – a szanszkrit nyelvet az istenek beszédének (déva-bhásá) vagy az istenek hangjának (déva-vání) tartották. Úgy vélték, hogy a nyelv nem más, mint a tudat tiszta állapotának verbális kifejeződése, ami magából a Teremtőből áradt ki, és a Göncölszekér hét csillagáról alászállt hét látó bölcs (szapta-risi) tanítása révén került a Földre.


  1. A Rig-véda egy lapja

    A Rig-véda egy lapja

    A Véda, az emberiség ősműveltsége

A mítosz szerint a hét ősi bölcs meditációba mélyedve meglátta a létezés alapigazságait, majd nyelvi formába öntötte a fizikai és szellemi lét legfontosabb alapelveit. A látomásokat hét különböző versmértékben kiejthető nyelvvé formálták – így született meg a szanszkrit nyelv, melynek legősibb nyelvemléke a Véda. A Véda és nem a Védák, mert akkoriban még csak egy Véda volt, ami később lett csak átszerkesztve négy Védává.


  1. Om mantra

    Om mantra

    Mi a mantra?

A mantra szó sokak számára ismerősen cseng. Ma már sok mindent értünk alatta, de kevesen tudják, hogy legelőször a Védák verseit nevezték mantrának. A szanszkrit külön szót használ az isteni kinyilatkoztatás verseire (mantra) és az emberek által írt versekre (kávja). Így minden Véda vers egy mantra. Mi a mantra? A mantra szó szerint: a „gondolat eszköze”. Mivel a Védák verseinek olvasása, kántálása, megértése egyaránt lecsendesíti az elmét, és a belső tudat világa felé tereli figyelmünket, ezért egyikük sem csak egy sima vers, hanem az elme eszköze a lecsendesüléshez, azaz mantra.


  1. A Gájatrí-mantra

A hét bölcs hét különféle versmértéket használt, melyek közül a második leggyakrabban előforduló versmérték-fajta a gájatrí. A gájatrí-mantra eredetileg gájatrí versmértékben írt mantrát jelent, de a  számtalan ilyen mantra közül van egy, amelyik a gájatrí-mantraként vonult be a köztudatba. Nem véletlenül: kifinomult jelentése évezredek óta szolgál a meditáció és elmélkedés tárgyául a szellemi kutatók számtalan generációja számára. Éppen ezért bemutatunk egy magyarázatok nélküli fordítást:

तत्सवितुर्वरेण्यम्भर्गो देवस्य धीमहि धियो यो नः प्रचोदयात्

tat szavitur varénjam bhargó dévaszja dhímahi dhijó jó nah pracsódaját

„Meditáljunk a ragyogó Isten nem evilági fényének csodálatosságán! Ő lelkesítse elméinket!”


  1. Kántálás a papi iskolában

    Kántálás a papi iskolában

    Élő vagy holt nyelv?

A szanszkrit az egyetlen olyan nyelv, amiről nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy élő vagy holt nyelv. A nyugati nyelvészek holt nyelvként tekintenek rá, a hindu hagyomány azonban élő nyelvként kezeli. A latin és az ógörög esetén tudjuk, hogy a holt nyelvként megszilárdult nyelv valaha az élő nyelv irodalmi változata volt. A szanszkrit viszont oly ősi múltba nyúlik vissza, hogy nem tudjuk megállapítani, hogy a papi-szellemi-értelmiségi rétegen kívül beszélte-e valaha valaki széles körben élő nyelvként. Egy biztos: a szellemi emberek közlésének és egymás közti kommunikációjának évezredeken keresztül a szanszkrit volt a nyelve. Manapság is található néhány falu Indiában, ahol még mindig szanszkritul beszélnek anyanyelvként, ez nagyjából 15-20 ezer embert jelent, de a templomokban mind a mai napig használatos, akár beszélt formában is.


  1. Szatja-véda, azaz a Szent Biblia szanszkrit kiadása

    Szatja-véda, azaz a Szent Biblia szanszkrit kiadása

    Egy nyelv, több írás

Előfordul, hogy egy nyelv nem kapcsolódik egyetlen írásmódhoz. A magyart is le tudjuk írni latin betűkkel és rovásírással is. Ez a helyzet a szanszkrittal is. A legelső írás, a bráhmí írás Asóka király (i.e. 304-232) oszlopain maradt fenn, majd később egy sziddha nevű írás terjedt el, amin keresztül kb. 10-11 évszázaddal ezelőtt kialakultak a mai írásmód közvetlen ősei a nágarík, azaz városi írások. Ennek leggyakrabban használt változatát használták fel az első indiai szanszkrit nyelvű könyv nyomtatásakor. Ez a Biblia volt 1801-ben, amit később követtek a védikus iratok is, így kapta az írás az isteni (déva) jelzőt. A ma legáltalánosabban használt írás neve ezért: déva-nágarí, azaz isteni városi írás (és nem az istenek városából származó írás, ahogy az tévesen a köztudatban elterjedt).


  1. Brahmí írás, a szanszkrit legelső fennmaradt írásfajtája

    Brahmí írás, a szanszkrit legelső fennmaradt írásfajtája

    Mikor kell leírni egy nyelvet?

A keleti hagyomány és a nyugati tudomány alapvetően eltér a szanszkrit, és úgy általában a nyelvek létrejöttéhez való hozzáállást illetően. Nyugaton úgy tartják, hogy a primitív ember elkezdett kommunikációt kialakítani, ennek részeként barlangrajzokat festeni, ami később beszéddé és írássá fejlődött. Azaz az írásbeliség létrejöttét az emberi tudat egy fejlettségi szintjéhez kötik. Ezzel szemben a védikus hagyomány úgy tartja, hogy akkor jött létre az írás, amikor az anyagba süllyedő emberiség kollektív tudata már olyan alacsony volt, hogy nem működött a szív és szív, a tudat és tudat közti közvetlen átadás. Ekkor kellett az élő tudást kőbe, fába, pálmalevélre vésni. Ezen érdemes elgondolkodni egy kicsit, tekintve, hogy egyetlen régész sem képes előásni az elmúlt korok embereinek elméjét, csak megmaradt tárgyait.


  1. Az egyik legősibb nyelv

Bár a szanszkrit nyelv pontos eredete a múlt megfoghatatlan távolában tűnik el, a legelső írott (szóban átadott?), még ma is meglévő formája a Rig-véda, amely minden más Véda alapja. A Rig-véda legősibb részei akár 4-5 ezer évesek is lehetnek. Nyelvezetük minimálisan különbözik a későbbi szanszkrittól, de az egyik ismeretében lényegében megérthető a másik. Így a szanszkrit az emberiség egyik legősibb nyelve, de mindenképpen a legősibb, még ma is használt nyelve.


  1. Pánini

    Pánini

    Az egyik legmodernebb nyelv

Ősisége dacára a szanszkrit nyelv, rendszerezettsége miatt, nagyon jól használható a modern számítógép-tudományokban is. A NASA egyik tudósa, Rick Briggs írt egy interneten is elérhető cikket a szanszkrit nyelvről, amit algoritmus-alkotásra az egyik legalkalmasabb nyelvnek tart. A Forbes magazin 1987 júliusában cikket jelentetett meg a szanszkrit nyelvről mint az egyik leginkább „számítógép-barát” nyelvről.


  1. A szanszkrit szó jelentése

A szanszkrit szó jelentése: „összerakott, megszerkesztett”, azaz nem emberek által jött létre, mint a természetes nyelvek, hanem az embernél magasabb tudatszintű, égi lények hozták létre.


Ha belevágnál a szanszkrit nyelv megismerésébe, akkor várunk laikusok számára összeállított, előképzettséget nem igénylő, munka, tanulás mellett végezhető szanszkrit nyelvtanfolyamunkon.

A részletekért kattints ide!
  1. Mennyi szanszkrit nyelvű írásmű létezik?

Ezt nehéz pontosan megmondani, mert annyira sok létezik, a teljes rendszerezés még nem fejeződött be, és nem tudjuk, hogy hány kézirat rejtőzik még most is különféle templomok rejtett könyvtáraiban. Jelenleg úgy becsülik, hogy nagyságrendileg 30 millió írásmű létezik, ami annyi, mint a latinul és ógörögül írt művek száma együttvéve.


  1. Egy ősi, illusztrált kézirat

    Egy ősi, illusztrált kézirat

    Milyen idős a legrégebbi kézirat?

Indiában valamiért nem terjedt el a papír használata, ott szárított, préselt pálmalevelekre és nyírfakéregre írtak, ami fél évezred alatt elporlad. Ezért a tradícióban – az európai kódexmásolókhoz hasonlatosan – folyamatosan kézzel újra és újra kellett másolni a kéziratokat. Így az írásművek kormeghatározása eléggé tág határok között mozoghat. Én majdnem minden szanszkrittal kapcsolatos előadásomon elmondom: „datálási kérdésekben sohasem nyitok vitát”, mert ezen a teljességgel bizonytalan talajon nehéz biztos kapaszkodókat találni az időt illetően.


  1. Szanszkrit a modern korban

A nyelv élőségét mutatja, hogy a szentiratok mellett létezik szanszkrit nyelvű újság és rádióadás is. 1970-ben Sudharma néven indult el az első, napi híreket közlő szanszkrit nyelvű újság, ami online formában mind a mai napig működik. Ezen felül kb. 90-féle periodikus kiadvány létezik szanszkrit nyelven. Az India Radio csatorna pedig 1974 óta mond naponta egyszer híreket szanszkrit nyelven.


  1. A szanszkrit maga a változatosság

A szanszkrit nyelv egyik sajátossága a minden más nyelvet meghaladó gazdagsága, mellyel a jelentésárnyalatokat képes kifejezni. Ez nem kevés borsot tör a fordítók orra alá. Csak összehasonlításképpen: az angol-magyar akadémiai nagyszótár 60 ezer szócikket tartalmaz, a legnagyobb szanszkrit-angol szótár 280 ezret. Néhány példa: 96 szava van a szeretet különféle árnyalatainak kifejezésére, 124 szava a lótuszvirág megnevezésére, 122 a menés kifejezésére.


  1. A gájatrí-mantra a testben

    A gájatrí-mantra a testben

    A hangzás fontossága

A szanszkrit nyelv egyik nagyon fontos része a hangtan, amit már bő kétezer évvel ezelőtt rögzített nyelvtankönyvében Pánini, aki az első fennmaradt nyelvtankönyvet írta. A 48 használt hang képzéshely és képzésmód szerinti, szisztematikus csoportosítása mellett külön figyelmet érdemel az a fókusz, amit a szanszkrit nyelvet használók a kántálásnak szenteltek. A Rig-védát például eredetileg nem prózában olvasták, hanem csak kántálva. A szanszkrit egy olyan nyelv, ami teljes hangtanát nem a prózai olvasásnak, hanem a mantrikus kántálásnak rendeli alá. Jó példa erre a hangváltozások rendszere, ami kizárólag a jó kántálhatóságot szolgálja, és nem az európai nyelvekben megszokott prózai olvasást. A mantrák „rezgése” elválaszthatatlan a jelentésüktől, a nyelvtanilag értelmezhető jelentés pedig csak a kifejezés egyik fele, a másikat a hangzás keltette tudatállapot adja. A nyelv kb. 100 féle versmértéket használ gyakran a nagyjából 600 létező közül.


  1. Árjavarta, az árják földje

    Árjavarta, az árják földje

    Kik beszéltek, írtak szanszkritul

Ez egy nagyon izgalmas kérdés, mert a védikus kultúra egységesen az árják tudásának tekinti a Védákat és a későbbi műveket is. Az árja szó csak a nyugati világban cseng negatívan, mert eredeti jelentése helyett egy kifacsart értelemmel ruházta fel a 20. század politikai marketingje. Az árja szó értelmezésében azonban szintén ellentét feszül a gyarmatosítás korában született nyugati indológia és a keleti tradíciók között. Nyugaton az árját ellenségként értelmezik, de a hagyomány szerint az árja befelé haladó embert jelent. A különbség nem csekély, és bár nyelvtanilag mindkettő levezethető, értelme mégis csak a másodiknak van. Modern módon fordíthatnánk spirituális vagy szellemi értelemben fejlett embernek is.


  1. Jelentés, de milyen síkon?

A nyugati, technológiai fogalmakat is leíró nyelvekkel kapcsolatban természetes elvárásunk, hogy minden szavuk lehetőleg egyértelmű jelentést hordozzon, hiszen a modern tudományokban fontos az egzakt megfogalmazás. A szanszkrit ennek pont az ellentéte. Nem a létezés egyetlen aspektusát igyekszik teljes pontossággal megragadni, hanem a létezés egészét. A szanszkrit arra törekszik, hogy egyetlen szóba minél többrétű jelentést sűrítsen bele, lévén a létezést nem darabjaiban, hanem egységében szemléli. Mutatok erre egy példát: a közismert dharma szó legalapvetőbb jelentése: ’fenntartott, szilárd, stabil’, de jelent ’belső természetet’ is, amiből következik a másik jelentése: ’kötelesség’, ami az előbbi, világban való megnyilvánulása. Belül jelenthet belső rendet, azaz ’erkölcsöt’, kívül ’törvényt’. A buddhizmusban leginkább ’tanként’ használják. A modern fordításokban pedig megjelenik a ’vallás’ jelentés is, ami egy kicsit félrevivő, mert a két kultúrának más a vallásról alkotott felfogása.


  1. Miért van számtalan fordítás?

A spirituális tartalmú szanszkrit szövegek nem érthetők meg pusztán nyelvtani eszközökkel. Szükséges őket „belülről” is érteni. Itt pedig az előzőekben említett sokrétű jelentés mellett a gyakorlásból fakadó belső megértés is szerepet játszik. Hogy egy fordító a több lehetséges jelentés közül melyiket választja, az belső megértésének függvénye. A nyelv többrétegű jelentést hordoz magában, de hogy ezen rétegek melyikét bontja ki egy nyugati nyelven készült fordítás, az a fordítótól függ. Az eredeti szövegek egyik csodája, hogy nem kell lemondanunk egyetlen lehetséges jelentésről sem. Az eredeti szövegekben nem egyik vagy másik fordítónak van igaza, hanem mindegyiknek, mert a különféle jelentések a szavakba kódolva jól megférnek egymás mellett.


  1. A Bhagavad-gítá kéziratának borítója

    A Bhagavad-gítá kéziratának borítója

    A szanszkrit mint összekötő nyelv

A szanszkrit három világvallásnak is szent nyelve: a hindu iskolák mellett a buddhizmus és a dzsainizmus is alapvető nyelvként használja évezredek óta tanai lejegyzésére. A gyarmatosítás előtti időkben a szanszkrit volt az összekötő kommunikációs nyelv az indiai szubkontinens számtalan országa között. Ne feledjük, India a gyarmatosítást megelőző időkben jellemzően nem volt egységes ország. Az egyetlen dolog, ami összekötötte a több száz országot, az a szanszkrit nyelv volt, és az általa hordozott szellemi kultúra. Manapság az indiai parlamentben 26 hivatalos nyelv van, amin fel lehet szólalni, köztük szanszkritul is. Arról persze nincs információm, hogy az indiai képviselő urak milyen gyakran beszélnek szanszkritul a parlamentben. 🙂


  1. Számjegyek kétféle dévanágaríval

    Számjegyek kétféle dévanágaríval

    Az „arab” számok eredete

Szanszkritul nem csak spirituális művek születtek, de művészeti és tudományos munkák is. Indiának köszönhetjük a hozzánk arab számokként megérkezett számokat és a tízes számrendszert. Indiában használták először a nullát. A szanszkrit nyelvű matematikai írásokban nem csak a tíznek, száznak, ezernek van külön neve, de helyiértékenként minden számnak külön neve van, egészen 100 billiárdig (100×1015), érdekes módon ez a szám már majdnem leírja a védikus mitológiában a Teremtő (Brahmá) élettartamának a felét földi években. Szóval az ő gondolkodásmódjuk szerint a teremtésben ennél nagyobb számra elvileg nincs szükség. 🙂


+1 Szanszkrit szavak a magyar szlengben

Kevesen tudják, de a magyar nyelv több szleng szava a cigány (romani) nyelvből származik, ami a szanszkritból származó, mai hindi ősének tekinthető élő nyelvek (prákrit) egyikéből fejlődött ki, minden dialektusával együtt. Így az olyan szavaink, mint a csór, sukár, dzsal (megy), vaker, manus, putri, megmurdel, stb. a cigány közvetítésével jutottak el a szanszkritból a magyarba. Ez persze még nem jelent szanszkrit-magyar nyelvrokonságot… 😉

Szerző:
Dóka Róbert, a Szanszkrit Akadémia alapítója

Ha belevágnál a szanszkrit nyelv megismerésébe, akkor várunk laikusok számára összeállított, előképzettséget nem igénylő, munka, tanulás mellett végezhető szanszkrit nyelvtanfolyamunkon.

A részletekért kattints ide!

A légzéses és meditációs tanfolyamokat már az új oldalunkon keresd: Szabad Test - Szabad Tudat Iskola Elrejtés